A 2015. évi LVII. törvény (Ehat.) 2026. augusztus 20-án hatályba lépett módosítása a közel nulla energiaigényű épületek vásárlását és bérletét írja elő minden közbeszerzésre kötelezett szervezet számára. Az új szabályozás a termékek és szolgáltatások helyett az épületbeszerzésekre szűkíti az energetikai követelményeket, miközben bővíti a kötelezetti kört és szigorítja a mentesülés feltételeit. A jogszabályváltozás teljes szövege a Magyar Közlöny 2026. évi 102. számában, az egységes szerkezetű Ehat. pedig a Nemzeti Jogszabálytárban érhető el.

A 2015. évi LVII. törvény – az energiahatékonysági törvény (Ehat.) – 2026. augusztus 20-án hatályba lépett módosítása kizárólag az energiahatékonysági célú beszerzések szabályozását érinti. A módosítást a 2026. évi XXXVI. törvény 27–28. §-a vezette be.

A változás lényege

Szempont	2026. augusztus 20. előtt	Új szabály
Érintett szervezetek	Tételesen felsorolt központi állami szervek: minisztériumok, kormányhivatalok, központi hivatalok, KEF, honvédelmi, rendvédelmi és nemzetbiztonsági szervezetek	Valamennyi, a Kbt. 5–7. §-a alapján ajánlatkérőnek minősülő szervezet
Beszerzés tárgya	Termékek, szolgáltatások és épületek	Kizárólag épület megvásárlása vagy bérlete
Értékhatár	Közbeszerzési uniós értékhatár	Változatlanul a Kbt. szerinti uniós értékhatár
Energetikai követelmény	„Magas energiahatékonysági teljesítmény” általános követelménye	Az épületnek meg kell felelnie a közel nulla energiaigényű épület követelményeinek
Igazolás	Nem írt elő konkrét igazolási módot	A megfelelést energetikai tanúsítvánnyal kell igazolni
Mentesülés	Költséghatékonyság, gazdasági megvalósíthatóság, fenntarthatóság, műszaki alkalmasság és verseny alapján lehetett eltérni	Tételesen meghatározott kivételek alkalmazhatók

1. Jelentősen bővült a kötelezettek köre

Korábban csak a törvényben felsorolt központi állami és rendvédelmi szervezetekre vonatkozott az előírás. Az új szabály valamennyi, a Kbt. 5–7. §-a szerinti ajánlatkérőre kiterjed.

Ez többek között érintheti:

• az állami és önkormányzati szerveket;
• a helyi önkormányzatokat;
• a közjogi szervezeteket és egyes közfeladatot ellátó intézményeket;
• az ajánlatkérőnek minősülő gazdasági társaságokat;
• a közszolgáltatói ajánlatkérőket, például egyes energia-, víziközmű- és közlekedési társaságokat.

A korábbi, zárt felsorolást tehát a teljes Kbt. szerinti ajánlatkérői kör váltotta fel.

2. Az előírás már csak épületvásárlásra és -bérletre vonatkozik

A korábbi 10. § a magas energiahatékonysági követelményt egyaránt alkalmazta:

• termékekre;
• szolgáltatásokra;
• épületekre.

Az új 10. § kizárólag az épület tulajdonjogának megszerzésére, illetve az épület bérletére irányuló beszerzéseket szabályozza. A termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó általános követelmény tehát ebből a paragrafusból kikerült.

Fontos, hogy az épület megvásárlása és bérlete továbbra sem válik automatikusan közbeszerzési eljárássá. A Kbt.-re való hivatkozás itt az érintett szervezeti kör és az értékhatár meghatározását szolgálja; ezt a jogalkotói indokolás külön is rögzíti. A módosítás hivatalos indokolása

3. Konkrét követelmény lett a közel nulla energiaigény

Az ajánlatkérő uniós értékhatárt elérő épületvásárlás vagy -bérlet esetén főszabály szerint csak olyan épületre köthet szerződést, amely megfelel a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet szerinti közel nulla energiaigényű épület követelményeinek.

A megfelelést energetikai tanúsítvánnyal kell igazolni. Ez lényegesen konkrétabb és könnyebben ellenőrizhető követelmény, mint a korábbi általános „magas energiahatékonysági teljesítmény”.

4. Megváltozott a mentesülési rendszer

Korábban a követelményt csak akkor kellett alkalmazni, ha az összeegyeztethető volt például a költséghatékonysággal, a gazdasági megvalósíthatósággal és a műszaki alkalmassággal.

Az új szabályozásban a költséghatékonyság vagy a gazdasági megvalósíthatóság önmagában már nem szerepel általános mentesülési okként. A közel nulla követelmény alkalmazása csak akkor mellőzhető, ha:

• műszakilag nem megvalósítható;
• egészségügyi válsághelyzetet kiváltó körülmény elhárításához kapcsolódó beszerzést akadályozna;
• Magyarország külső vagy belső biztonságához szükséges beszerzést akadályozna;
• az épület beszerzésének célja mélyfelújítás vagy lebontás;
• közintézmény az épületet saját használat nélkül továbbértékesítésre szerzi meg;
• műemléki vagy helyi védettségi érték megőrzése indokolja az eltérést.

A hivatalos indokolás szerint a műszaki megvalósíthatatlanság körében figyelembe vehető az is, ha az adott, indokolható földrajzi körzetben nem áll rendelkezésre a szervezet igényeinek megfelelő, kellően energiahatékony épület. A vizsgált terület azonban nem szűkíthető mesterségesen a követelmény megkerülése érdekében.

5. Honvédelmi és nemzetbiztonsági szervezetek

A honvédelmi szervezetekre és a nemzetbiztonsági szolgálatokra az előírás csak annyiban alkalmazandó, amennyiben nem ütközik tevékenységük jellegével és elsődleges céljával.

A korábbi rendelkezésben az országos hatáskörű rendvédelmi szervek is ebben a különleges mentesülési körben szerepeltek; az új (3) bekezdés már kifejezetten csak a honvédelmi szervezeteket és a nemzetbiztonsági szolgálatokat nevesíti. A rendvédelmi beszerzéseknél ugyanakkor alkalmazható lehet a külső vagy belső biztonság védelméhez kapcsolódó általános kivétel.

Hatálybalépés és alkalmazás

A módosítás 2026. augusztus 20-án lépett hatályba, de az Ehat. új 48. § (29) bekezdése szerint az új rendelkezéseket:

a 2026. augusztus 20. napja után megkötött szerződésekre kell alkalmazni.

Szó szerinti értelmezésben ez a 2026. augusztus 21-én vagy azt követően megkötött szerződéseket jelenti. A korábban megkötött szerződésekre az új követelmény nem terjed ki.

Összességében a módosítás az ajánlatkérők körét jelentősen kibővíti, az érintett beszerzéseket viszont az épületvásárlásra és -bérletre szűkíti. Ezeknél a korábbi mérlegelési alapú követelmény helyett kötelező, energetikai tanúsítvánnyal igazolandó közel nulla energiaigényű minőséget ír elő, szűkebb és tételesen felsorolt kivételekkel. A jogszabályváltozás teljes szövege a Magyar Közlöny 2026. évi 102. számában, az egységes szerkezetű Ehat. pedig a Nemzeti Jogszabálytárban érhető el.